Melyek a forgódugattyús vízmérő fő meghibásodási pontjai

Forgódugattyús vízmérők a kiszorításos vízmérők kategóriájába tartoznak. A mérés a dugattyú folyamatos forgómozgásával történik egy precízen megmunkált adagolókamrában, ahol a rögzített vízmennyiségeket ismételten kiszorítják és megszámlálják. Ez az adagolási elv kiváló pontosságot tesz lehetővé alacsony áramlási sebességeknél, stabil indítási teljesítményt és a kis fogyasztás hatékony érzékelését. A forgódugattyús vízmérőket széles körben használják lakossági almérőben, lakásokban, villákban és bizonyos kereskedelmi alkalmazásokban. Hosszú távú üzemelés és változó vízminőségi viszonyok mellett több tipikus meghibásodási pont fordulhat elő, amelyek közvetlenül befolyásolják a mérési pontosságot, az üzembiztonságot és az élettartamot.

Az adagolókamra és a forgódugattyú kopása

A forgódugattyú és a mérőkamra közötti méretviszony ennek a vízmérőtípusnak a fő funkcionális eleme. Hosszabb ideig tartó működés során a lebegő részecskék, például homok, rozsda és ásványi törmelék folyamatosan keringenek a kamrában. Ezek a részecskék fokozatos kopást okoznak a dugattyú felületén és a kamra falán. A kopás előrehaladtával a belső hézagok nőnek, és ellenőrizetlen belső szivárgás alakul ki. A forgásonként mért térfogat kisebb lesz, mint a tervezési érték. A pontosság romlása leginkább alacsony és átmeneti áramlási sebességeknél észlelhető, ahol a térfogatmérők várhatóan a legjobban teljesítenek.

Dugattyú ragadás és megnövekedett forgási ellenállás

A forgódugattyús vízmérők nagyobb érzékenységet mutatnak a vízminőségre, mint a sebességmérők. A szálas szennyeződések, műanyag törmelékek, szerves lerakódások és vízkő részecskék megtapadhatnak a dugattyú szélén, vagy felhalmozódhatnak az adagolókamra holt zónáiban. A felhalmozódás növeli a forgási ellenállást és csökkenti a szabad mozgást. Alacsony nyomású vagy alacsony áramlási körülmények között előfordulhat, hogy a dugattyú nem indítja el a forgást. Ez a meghibásodási mód megnövekedett indulási áramlási sebességet és nem regisztrált fogyasztást eredményez. A súlyos szennyeződés a dugattyú teljes beszorulását és az adagolási funkció teljes elvesztését okozhatja.

A tömítés leromlása és a belső bypass szivárgása

Több tömítőelemet használnak az adagolókamra és az erőátviteli szakasz elválasztására. A tömítések állandó hidraulikus nyomás és hőmérséklet-ingadozás alatt maradnak az élettartamuk során. Az elasztomer elöregedése, duzzanata, rugalmasságának elvesztése vagy mikrorepedések előfordulhatnak az anyag összetételétől és a víz kémiájától függően. Ha a tömítési teljesítmény csökken, a víz mérés nélkül megkerüli az adagolókamrát. Ez a belső szivárgás progresszív alulregisztrációhoz vezet. Ennek a meghibásodásnak az észlelése nehéz a rövid távú ellenőrzés során, mivel nincs látható külső szivárgás.

Erőátviteli rendszer meghibásodása és számlálási hibák

A forgódugattyús vízmérők általában mágneses tengelykapcsolót vagy mechanikus hajtóművet alkalmaznak a mozgás átvitelére a dugattyúról a regiszterre. A mágneses átviteli rendszerek érzékenyek az erős külső mágneses mezőkre, amelyek gyengíthetik a csatolás stabilitását, és szabálytalan számlálást vagy leállást okozhatnak. A mechanikus erőátviteli rendszerek hosszan tartó kopást tapasztalnak a fogaskerekek fogain, tengelyein és csapágypontjain. Az átviteli arány eltérése idővel alakul ki, ami lassú számlálást, szakaszos ugrásokat vagy halmozott olvasási hibákat eredményez. A sebességváltó meghibásodása közvetlen hatással van az összesített fogyasztási pontosságra.

Anyagfáradás és szerkezeti deformáció

A forgódugattyús vízmérők belső alkatrészei gyakran műszaki műanyagból készülnek. Hosszan tartó hidraulikus nyomás és hőmérséklet-ingadozások hatására az anyag lassú kúszása fordulhat elő. Az adagolókamra méretdeformációja megváltoztatja a ciklusonkénti tervezett térfogati elmozdulást. A dugattyú mozgása egyenetlenné válik, a súrlódási pontok nőnek, és a hosszú távú pontossági stabilitás csökken. A hidegvíz hőmérsékletének ismételt változása felgyorsítja az anyag elfáradását és lerövidíti az élettartamot.

Vízkőképződés és ásványi lerakódás

A kemény víz vagy magas ásványianyag-tartalmú régiókban gyakori probléma a vízkőképződés az adagolókamrában. A kristályos lerakódások a kamra falaihoz és a dugattyúfelületekhez tapadnak, csökkentve a hatékony adagolási mennyiséget és megváltoztatva a dugattyúk egyensúlyát. A vízkő felhalmozódása növeli a forgási ellenállást és felgyorsítja a helyi kopást. A mérő teljesítménye inkonzisztens lesz az áramlási tartományok között. Ez a meghibásodási mód gyakran megfigyelhető minimális szűréssel és hosszabb szervizintervallumokkal rendelkező berendezésekben.

Háztömítési hiba és regisztrálja a víz behatolását

A mérőház elégtelen tömítése lehetővé teszi, hogy külső víz vagy kondenzvíz kerüljön a rekeszbe. A nedvesség behatolása a fogaskerekek, tengelyek és csapágyak korrózióját okozza, ami csökkenti a sebességváltó hatékonyságát. A regiszter párásodása és a számlap elszíneződése rontja az olvashatóságot és a felhasználói élményt. A folyamatos expozíció a számláló hibás működéséhez vagy a regiszter elakadásához vezet, még akkor is, ha a mérőkamra mechanikailag sértetlen marad.

A telepítéssel kapcsolatos feszültség és az üzemi állapot eltérése

A forgódugattyús vízmérők érzékenyek a beépítés minőségére és a csatlakoztatott csövek mechanikai igénybevételére. Az elcsúszás, a túlzott csőterhelés vagy a beszerelés során visszamaradt törmelék egyenetlen terhelést okoz az adagolókamrában. A dugattyú forgása aszimmetrikussá válik, és megnő a súrlódás. A nem tervezett hidraulikus feltételek melletti hosszú távú üzemelés felgyorsítja a kopást és idő előtti meghibásodáshoz vezet. A nem megfelelő telepítés továbbra is jelentős mértékben hozzájárul a teljesítmény korai romlásához.